Nem volt mit tenni... május 3-án a szopornyica és a tüdőgyulladás győzött. Hiába a gyógyszer, az állhatatos virrasztás, a vég nélküli reménykedés, a határtalan törődés és szeretet. Hosszas szenvedés után kihunyt a fény a szemében. A Spániel Farm egyik lakója, Lupilu távozott el tőlünk...
Kérlek emlékezz meg velünk Lupiluról ebben a másfél percben...
- Mert a menhelyre került kutyáknak nem volt előtte aranyéletük...
- Mert a menhely nem Pradicsom, hanem állomás az Otthon felé...
- Mert nincs olyan, hogy felesleges vagy értéktelen élet...
- Mert Lupilu nem hiába halt meg...
Viszlát Lupilu, jó utat! Immár a Kutya Mennyország lett az otthonod.
