Üdv a Cocker Rockerek világában!

Kutya Talk Show! Mai témánk: Ne játssz tenyésztősdit avagy kitől vedd a kutyádat 3. rész

2015. május 22. - panettone

Bodáncs megmondja...

dsc09265.JPG

Honnan tudjuk, mikor van tenyésztővel és mikor van szaporítóval dolgunk?

A recept egyszerű és nagyszerű: beszélgessünk vele! Egy beszélgetés során hamar kiderül az illetőről, mennyire ismeri a fajtát, szereti és ért hozzá és mindez egyáltalán mennyire érdekli. Nem kell hozzá túl sok emberismeret, hogy rájöjjünk, a személy megbízható-e vagy sem és hogy ezek alapján milyen „árura” számítsunk tőle. Mert az igazi tenyésztő bizony egyfajta garanciát nyújt.

Mikor nem tenyésztő a tenyésztő? 

Ha szaporító. Csakhogy ezt egyik szaporító sem vállalja fel, nem így hirdeti magát a neten, szóval nekünk kell ügyesnek és szemfülesnek lennünk, hogy kiszúrjuk őket. Ráadásul hirdetések tömkelege van, szebbnél szebb és jobbnál jobb kutyákról. A bőségzavarában nem is olyan egyszerű jól választani. Ezért kell rendkívül körültekintően megválasztani a tenyésztőt!

Ő a tenyésztő:

Minden részletbe beavat bennünket, töviről hegyire adja át nekünk a tudását a fajtáról, annak tulajdonságairól, hogyan kell azt tartani. Sőt, ha komolyan időt szánunk egy kiadós beszélgetésre, közben ő is megismerhet minket, amiből kiderülhet számára az, hogy egyáltalán mennyire ideális számunkra az adott fajta. Tegyük fel, rohanó életvitelünkhöz vagy bizonyos személyi jegyeinkhez nem passzol az adott kutya. Tehát őszinteséget is várhatunk tőle.

dsc09262.JPG

Továbbá a jó tenyésztők összetartanak, ezért ha nála éppen nincs a „készleten” a megfelelő kölyök, akkor nyugodt szívvel fog javasolni egy másikat. Hiszen neki az a faj, a kutya érdekeit tartja szem előtt, hogy minél több nemes faj jó helyre kerüljön. Nem a rivalizálás és a saját pénztárcájának gyarapítása a fontos. De végül, ha nála vásárolunk, akkor meg is tudja mutatni a szülőket, a saját szemünkkel láthatjuk, milyen alomból is vásárolunk és mesélni is tud róluk. De még a törzskönyvüket, szűrési és oltási papírjaikat is meg tudja mutatni. Ergo nincs titok, nincs zsákbamacska. Mindeközben pedig látni fogjuk, hogy süt belőle a törődés és a szeretet az állatai iránt.

Mikor pedig nyélbe jön az üzlet, ő tutira az lesz, aki azt fogja mondani, hogy csak is törzskönyvvel együtt vihetjük el a kutyát, mert az igazolja, hogy egészséges és megbízható helyről van. Tehát eleve beoltott kölyköt fog átadni, mert anélkül oda se adná őket. Legalábbis, mikor eljön az ideje, mert nyolc hetes kor előtt nem fogja átadni, hiszen ilyenkor még az anyjuk mellett a helyük. Ez még nem minden, a legtöbb tenyésztő szerződéssel együtt adja a kutyát, mert ne

ki az is fontos, hogy tudja, jó helyen vagy a kutya és akár le is tudja ellenőrizni.

Ő a szaporító:

A jobbik esetben látszólag szereti a kutyát, a fajt és megpróbálhat megvezetni bennünket és fél- vagy vélttudását fitogtatja majd a beszélgetés során a fajtát illetően. Rosszabbik esetben nem lesz e tekintetben bőbeszédű és nem fog hosszas liturgiákat tartani a fajtáról vagy a tulajdonságairól. Mivel azzal se törődik, hogy hova kerül a kölyök, úgy is azt fogja mondani, hogy bárhol jól meg vannak, pont hozzánk passzolók az igényei, nem kell vele túl sokat foglalkozni és pont nekünk való. Nem szívesen ajánlana más tenyésztő, mert máshol úgy sincs ilyen jó… vagy olcsó…

A szülőket jobbik esetben megmutatja, de a papírjait éppen nem tudja vagy esetleg valami netről szedett nyomtatott koholmányt lobogtat. Ez bármilyen más papírra, oltási könyvre is érvényes ez. Rosszabbik esetben meg se tudja mutatni a szülőket. Ha úgy érzi, nagyon rezeg a léc alatta vagy ránk akarja erőltetni, akkor elsüti a „kell vagy sem?” szöveget, mert hogy ha nem döntünk hamar, odaadja másnak. Szóval sietetve, zsarolva próbál minket belehajszolni egy jó döntésbe. Ha pedig a törzskönyvről kérdezzük, akkor egészen biztosan közölni fogja, hogy olyanja nincs, de nem is fontos, csak a kutya. Különben meg úgy sokkal drágább lenne. Ami az oltásokat illeti, azt szépen áthárítja ránk, hogy arról gondoskodjunk mi. Persze az ő kutyái tutira egészségek… pont ezért lenne képes akár már hat hetesen odaadni a kölyköt. Ezek után már nem is kell meglepődni azon, hogy szerződést sem akar majd nyújtani, mert az is „felesleges”. Itt végül még hozzá is teszi majd, hogy hozzá kutyát nem lehet visszahozni.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://cockerrocker.blog.hu/api/trackback/id/tr637481160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása