Az igazság az, hogy nem is emlékszem... Aki ismer engem, annak ez nem meglepő, hiszen tényleg sok mindent elfelejtek. Annak idején, mikor egy „idegtépő" munkába belefáradtam, és eldöntöttem, hogy kutyakozmetikus leszek, tudtam, hogy jó úton járok.

Már a kezdetekkor is igyekeztem a rászoruló kutyákon segíteni önkéntesként, és több szervezetnek, csoportnak is segítettem. Sokszor azonban nehéz volt a szervezés, és ezek a felajánlások eseti jellegűek maradtak. Szigeti Zsuzsit is egy állatvédő csoporton keresztül ismertem meg, személyesen úgy, hogy egyik fuvarvállalásához kölcsönadtam egy szállítóketrecet. Rajta keresztül kerültem a közelebb spánielmentéshez, ahol jobban megismerkedhettem munkájukkal.

Valahogy így kezdődött...

Kezdtem nyomon követni a tevékenységüket, és eleinte csak fuvarfelkérésekre jelentkeztem (A pontból B pontba kellett elvinnem egy-egy bajban lévő spanit). Rendszeres rendezvényeik voltak a Lurdy Házban, ahová kilátogattam. Felajánlottam a segítségemet kozmetikusként is, és máig emlékszem, amikor Judit meglepődve visszakérdezett: Te tényleg trimmelsz is? Egyre jobban megismertem az oszlopos tagokat, és elég sok mentvényükkel szorosabbra fűztem a viszonyt jó pár óra erejéig. Voltak, és lesznek szerelmeim, a teljesség igénye nélkül sorolom Őket, akiknek nagyon drukkoltam valamiért: Kocka, Shrek, Füge, Tsongi , Csoki, Kippy, Szilva, Kenzo, stb.

Sokszor, sok helyen nyírtam segítségre váró spanit

Nyírtam kutyát a Lurdy Házban, Tökölön, ideigleneseknél, különböző rendezvényeken, költözéskor is segítettem a mentésnek, de a legtöbbet azóta tudok segíteni, mióta saját üzletem van. Más önkéntesek hozzák-viszik a kutyákat, én pedig igyekszem kihozni a lehető legtöbbet a sokat szenvedett, elhanyagoltan talált spánielekből. 

Fontosnak tartom, hogy ezek a kutyák ugyanazt az ápolást kapják meg, mint a gazdis társaik, nem akarok a „lehető leghamarabb túl lenni" rajtuk.

Így belegondolva, szerintem - túl azon, hogy szükségük van kutyakozmetikusra a sok spani ápolásához -, azért lettem a csapat tagja (ha ezt írhatom), mert mindig nagyon korrekt volt a hozzáállásuk mindenhez, és mindig a spánielek érdekeit tartják szem előtt. Évek alatt nem láttam egyetlen utcán, gyepmesteri telepen hagyott kutyát sem, a helyhiány és a pénzhiány ellenére sem. Sok fajtamentő szervezettel ellentétben nem csak a fajtatiszta, de a spániel keverék kutyákat is fogadják.

A pár év alatt nagyon sok jót tapasztaltam a Fajtamentés csapatánál

Ha ez esetleg kívülállóként nem is látszik, minden kérésre érkezik valakitől önzetlen segítség. Nagyon sokat kaptam Tőlük, amiért nagyon hálás vagyok!!!

Tényleg nagyon jó érzés önkéntesként segíteni másoknak! Mindenkit arra bátorítok, hogy tegye ugyanezt, és higgyétek el, minden apró segítség nagyon sokat számít!